Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapszabály

A
”Tavasz” Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet
- módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -
ALAPSZABÁLYA
4032 Debrecen, Böszörményi út 93. fsz. 2.
Debrecen
2019. április 10.

 


PREAMBULUM

I. FEJEZET

1. Alapadatok

I./2. A Szövetkezet tevékenysége, tevékenységének célja és tevékenységi körei
I./3. A Szövetkezet feladatai

II. FEJEZET

II./1. Tulajdoni viszonyok
II./2. Használati viszonyok

III. FEJEZET

III./1. A tagság alapvető kritériumai
III./2. A tagfelvételi eljárás
III./3. A tagsági viszony megszűnése

IV. FEJEZET

IV./1. Tagsági jogok
IV./2. Nem tag tulajdonosi jogok és kötelezettségek

V. FEJEZET

V./1. A Szövetkezet szervei
V./2. Részközgyűlés
V./2./1.Részközgyűlések megtartásának rendje
V./3. Küldöttgyűlés
V./3./1.Küldöttgyűlések megtartásának rendje
V./4. Igazgatóság
V./5. Felügyelőbizottság

VI. FEJEZET

VI./1. Tisztségviselők
VI./2. Tisztségviselői kizáró okok
VI./3. Összeférhetetlenség
VI./4. A tisztségviselői megbízatás megszűnése

VII.  FEJEZET

VIII. FEJEZET

VIII./1. Alapvető gazdálkodási előírások
VIII./2. A hátralékos befizetések behajtásának rendje

IX. FEJEZET

X. FEJEZET

XI. FEJEZET

XII. FEJEZET

XIII. FEJEZET

1. sz. melléklet
 

PREAMBULUM
 

Az Alapszabály a lakásszövetkezet alapításának, továbbá szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve, a lakásszövetkezeti szervezeti rendszer szabályainak megtartásával, valamint a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben (a továbbiakban: Lsztv.), illetve az egyéb, vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelve állapítja meg.
A ”Tavasz” Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet) az Alapszabályát a küldöttgyűlés 37-40/2019. (04.10) Küldöttgyűlési Határozata alapján elhatározott változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítja meg.

I. FEJEZET

Alapadatok, tevékenység, feladatok

I./1. Alapadatok
A Szövetkezet
neve: ”Tavasz” Lakás- és Garázsfenntartó
Szövetkezet
cégjegyzékszáma: 09-02-000143
nyilvántartó cégbíróság: Debreceni Törvényszék Cégbírósága
adószáma: 10091216-2-09
statisztikai jelzőszáma: 1009121-6820-593-09
társadalombiztosítási száma: 40 1065
székhelye: 4032 Debrecen, Böszörményi út 93. fsz. 2.

I./2. A Szövetkezet tevékenysége, tevékenységének célja és tevékenységi körei

A Szövetkezet a lakóépületei és személygépkocsi-tárolói (garázsai) fenntartására és kezelésére létrejött, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A Szövetkezet tevékenységét fenntartói és kezelői feladatainak ellátásával saját és tagjai,valamint a nem tag tulajdonosok javára végzi, e tevékenységével azonban nyereségszerzésre nem törekszik. A Szövetkezet tevékenységének ellátása céljából a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően vállalkozási, bérbeadói tevékenységet is folytathat. A Szövetkezet által üzletszerűen végzett társasházkezelői és ingatlankezelői tevékenységre a társasházakról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A Szövetkezet ágazati osztályozási rendszer szerinti tevékenysége:
TEÁOR szám Tevékenység megnevezése
6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
(főtevékenység)
6832’08 Ingatlankezelés
A Szövetkezet az Alapszabályban nem rögzített tevékenységet is folytathat, az itt szereplő főtevékenység, tevékenységek változása (törlése, megváltoztatása, új tevékenység felvétele) az Alapszabály módosítását nem igényli.

I./3. A Szövetkezet feladatai
A Szövetkezet az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében, tevékenysége ellátása során elsősorban, de nem kizárólagosan, az alábbi feladatokat végzi:
a) a szövetkezeti lakások, garázsok üzemeltetésének, kezelésének szervezett ellátása;
b) a szövetkezeti lakások és egyéb létesítmények állapotának rendszeres figyelemmel kísérése, folyamatos karbantartása, felújítása, a hibák időben történő elhárítása, gondnoksági teendők ellátása;
c) a Szövetkezet gazdálkodásának, számvitelének, pénzkezelésének, ügyvitelének megszervezése és működtetése;
d) a Szövetkezet tagjai által nem használt épületrészek, helyiségek, valamint a szövetkezet tulajdonát képező házmesteri lakások bérbeadása vagy egyéb jogszerű hasznosítása.

II. FEJEZET

Tulajdoni és használati viszonyok


II./1. Tulajdoni viszonyok
A szövetkezeti lakások – ideértve a lakásokhoz tartozó erkélyeket, loggiákat, kilépőket is – kizárólag a tagok vagy a nem tag tulajdonosok tulajdonában állhatnak. A lakásszövetkezet célját nem szolgáló építmény – különösen a gépkocsitároló – a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat.
A szövetkezeti épületekhez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a Szövetkezet tulajdonában állnak, különösen:
a) az épületek telkei;
b) az épületek alapja;
c) lábazati, felmenő és teherhordó falak;
d) homlokzat és egyéb külső vakolatok;
e) zárófödémek;
f) tetőhéjazat és épületbádogozás;
g) az épületek körüli járdák;
h) a vízbekötések, alap- és felszálló vízvezetékek a földben és a falazatban, kivéve a külön tulajdonú épületszinteken lévő vezetékek;
i) szennyvízcsatorna-vezetékek a befogadó aknától a külön tulajdonban álló
vezetékek leágazásáig;
j) a gázbekötések, az alap- és felszálló gázvezetékek a külön tulajdonban álló lakás gázmérő órájáig, a távfűtés fel- és lemenő vezetékei (strangvezetékek), kivéve a lakások belső vezetékeit és a radiátorokat,;
k) az elektromos bekötések, az elektromos fővezetékek a külön tulajdont képező lakás árammérő órájáig;
l) a lépcsőházak;
m) az épületek közös használatú helyiségei (gyermekkocsi tároló, kerékpár,
motorkerékpár tároló, stb.) pincefolyósok, pincerekeszek;
n) a házfelügyelői (gondnoki) lakások;
o) az épületek egyéb központi berendezései.

II./2. Használati viszonyok
A szövetkezeti tagok a szövetkezeti lakóépülethez tartozó, a Szövetkezet tulajdonában álló földrészlet és helyiségek rendeltetésszerű közös használatára jogosultak, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekének sérelmére. A szövetkezeti lakásokon belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait, valamint az épület közös használatára vonatkozó részletes szabályokat a Házirend szabályozza. A Házirend szabályait a szövetkezeti lakások és nem lakás célját szolgáló helyiségeinek valamennyi használója köteles betartani.


III. FEJEZET
A szövetkezeti tagsági jogviszony


III./1. A tagság alapvető kritériumai
A Szövetkezet tagjai – felvételi kérelem alapján – természetes és jogi személyek lehetnek, feltéve, hogy a tagságnak a jelen Alapszabályban, az Lsztv-ben, illetve az egyéb, vonatkozó jogszabályokban foglalt tagsági feltételeknek megfelelnek. Külföldi személy csak akkor lehet a Lakásszövetkezet tagja, amennyiben a szövetkezeti lakás (vagy garázs) tulajdonjogát, illetőleg az állandó vagy időleges használati jogát megszerezte.
A Szövetkezeti tagság további feltétele, hogy a tagnak előzetesen, írásban, a belépési nyilatkozatban nyilatkoznia kell az Alapszabály rendelkezéseinek elfogadásáról, valamint vállalnia kell a Szövetkezet által előírt fizetési és egyéb kötelezettségek előírásszerű teljesítését.
A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött kiskorú nevében kizárólag törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a Szövetkezetnek. A lakás tulajdonjogával, illetőleg az állandó vagy az időleges használati jogával rendelkező személy, valamint az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha tagfelvételi kérelme alapján a tagság alapvető kritériumainak megfelel. Amennyiben egy lakás több személy tulajdonában, illetőleg használatában van, mindegyik tulajdonostárs, illetőleg használatra jogosult kérheti tagként való felvételét a Szövetkezetbe.

III./2. A tagfelvételi eljárás
A kérelmező a tagfelvételi kérelmét a Szövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) mellékletét képező tagfelvételi kérelemmel terjesztheti elő. A kérelemben meghatározott adatokat a kérelmező köteles a Szövetkezet rendelkezésére bocsátani. A tagfelvételről az Igazgatóság a soron következő ülésén, de legfeljebb a felvételi kérelem igazolt benyújtásától számított 3 (három) hónapon belül dönt. A döntésről az ülést követő 30 (harminc) napon belül a kérelmezőt értesíteni, a Küldöttgyűlést pedig évente egyszer tájékoztatni kell. A kérelemnek helyt adó határozat esetén a tagsági jogviszony a kérelem benyújtására visszamenőleges hatállyal keletkezik. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kérelmező bírósági jogorvoslattal élhet, ebben az esetben a jogvita eldöntése a Debreceni Járásbíróság hatáskörébe tartozik.

III./3. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik, ha:
a) a tag meghal, vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik;
b) a tag a Szövetkezetből kilép;
c) a tagnak a szövetkezeti lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik;
d) a tagot kizárják;
e) a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik;
f) jogszabályban meghatározott egyéb okból.
Az a), c) és e) pontban meghatározott esetekben a szövetkezeti tagsági jogviszony az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napjával szűnik meg. Ebben az esetben a taggal vagy örökösével a megszűnést követő 30 (harminc) napon belül kell elszámolni. A b) pont szerinti esetben a tag a kilépési szándékát köteles írásban az Igazgatóságnak bejelenteni. A tag kilépése esetén a tagsági jogviszony a kilépési szándék igazolt bejelentésétől számított 30 (harminc) nap elteltével szűnik meg. A d) pont szerinti kizárás abban az esetben lehetséges, amennyiben a tag az Igazgatóság ezen Alapszabály, vagy az SZMSZ szerinti írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti a jogszabálynak és az alapszabálynak megfelelően megállapított:
- fenntartási költségekhez történő hozzájárulás megfizetésére, valamint
- a pótbefizetés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét.
A kizárásról az Igazgatóság indokolt határozattal jogosult dönteni, a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A tagnak az ülésen előadott nyilatkozatát, védekezését jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kizárásról hozott határozatot érintett taggal írásban közölni kell, mellyel szemben a kizárt tag a kézbesítéstől számított 60 (hatvan) napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. Kizárás esetén a tagsági jogviszony a döntés kézbesítését követő 30 (harminc) nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha
a) a kizárásról hozott határozat ettől későbbi időpontot állapít meg;
b) a kizárt tag a határozat bírósági felülvizsgálatára határidőben keresetet indított és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte; vagy
c) a tag kérelmére a Küldöttgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.
Ha a tagsági viszony bármely okból megszűnik, a volt tag a Szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését – a túlfizetés kivételével – nem követelheti, a fennálló tartozásait a tagsági jogviszonyát követő 15 (tizenöt) napon belül teljesíteni köteles. Amennyiben a volt tag a tartozásait nem teljesíti, úgy azok megfizetéséért a jogutódjával egyetemlegesen felel.

IV. FEJEZET
A szövetkezeti tag, valamint a nem tag tulajdonos (használó) jogai és kötelezettségei

IV./1. Tagsági jogok
A tag jogosult arra, hogy:
a) részt vegyen a Szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből;
b) a szövetkezeti épületek közös használatra szolgáló részeit, felszereléseit, berendezéseit, a Szövetkezet belső szabályzatainak, illetve a Házirendnek megfelelően a többi tagot megillető használati jog sérelme nélkül használja;
c) igénybe vegye a Szövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat,
d) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a Részközgyűlésen;
e) tanácskozási joggal részt vegyen a Küldöttgyűlésen;
f) a Szövetkezetben tisztséget viseljen, részt vegyen a tisztségviselők jelölésében;
g) a Szövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, és az Alapszabályba, valamint a részközgyűlési, küldöttgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen.
A tag köteles arra, hogy:
a) teljesítse a Szövetkezet által a részére előírt fizetési kötelezettségét;
b) vállalásának megfelelően részt vegyen a Szövetkezet szerveinek
tevékenységében;
c) a lakásában tervezett építkezésről, felújításról, átalakításról legalább 15 (tizenöt) nappal korábban értesítse a Szövetkezet műszaki vezetőjét és a saját szomszédjait;
d) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a Szövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tag, továbbá a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül;
e) a szükséges intézkedést megtegye ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy,
valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a d) pont, valamint az Alapszabály és a Házirend közös használatú területek használatára vonatkozó szabályait;
f) az Igazgatóságnak bejelentse:
a. lakása tekintetében a tulajdonosváltozást;
b. lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát;
c. a lakását bérlő, használó személy (a továbbiakban együtt: bérlő) b.
pontnak megfelelő adatát; valamint
d. a lakásában lakó személyek számát, illetve haszonélvezettel terhelt
tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét;
A Szövetkezet köteles megtéríteni a d) pont (tag köteles…, rendkívüli kárelhárítással kapcsolatos bejutás…) szerinti beavatkozással okozott kárt.
A tag az f) pont a.-d. alpontjai szerinti bejelentést a lakás birtokbavételét követő 15 (tizenöt) napon köteles megtenni. Ez a bejelentési kötelezettség a használati joggal rendelkező szövetkezeti tag számára is kötelező.
Az f) pont c. alpontjában meghatározott adatok bejelentése akkor kötelező, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli. A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni. Amennyiben a bérlő - az igazgatóság írásbeli felszólítása ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn. Az Igazgatóság felhatalmazást kap arra, hogy a tag/használati jog jogosultja által szolgáltatott adatokról nyilvántartást vezessen. Az Igazgatóság a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag az adatvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően adhat tájékoztatást. Ha a tag vagy a volt tag, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a lakásszövetkezet részére fennálló tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az Igazgatóság a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.

IV./2. Nem tag tulajdonosi jogok és kötelezettségek
A szövetkezeti lakás nem szövetkezeti tag tulajdonosát megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost megilletik, illetve kötelezik. Nem illetik meg a nem tag tulajdonost a Szövetkezet által a tagjainak nyújtott szolgáltatások és a Szövetkezet vállalkozási bevételei, ugyanakkor nem terhelik az ezzel kapcsolatos költségek. A szövetkezeti szervek határozatainak végrehajtása minden érintett számára kötelező.

V. FEJEZET
A Szövetkezet szervezete és működése

V./1. A Szövetkezet szervei
A Szövetkezet szervei:
a) Közgyűlés/Részközgyűlés;
b) Küldöttgyűlés;
c) Igazgatóság;
d) Felügyelőbizottság.

V./2. Részközgyűlés
A Közgyűlés a Szövetkezet legfőbb szerve, melyet a tagok összessége alkot.
A Szövetkezetnél a Közgyűlés a tagok nagy számára és a szövetkezeti épületek elhelyezkedési területének tagoltságára való tekintettel Részközgyűlések formájában kerül megtartásra. A részközgyűlési körzeteket úgy kell kialakítani, hogy az egy körzetben lévő lakások száma megközelítőleg azonos legyen. A Szövetkezethez csatlakozó új épületek a területileg legközelebb eső Részközgyűléshez csatlakoznak.
A részközgyűlési körzetek a következők:
a) Újkert és környéke;
b) Libakert és az Egyetem sugárút;
c) Garázsszövetkezeti tagok részközgyűlése.
A részközgyűlési körzetek részletes épület-, és utcabeosztása:
Újkert és környéke részközgyűlési körzethez tartozó lakóépületek:
Jerikó u. 8-10., Jerikó u. 16-20., Jerikó u. 32., Füredi u. 49. A-B., Menyhárt tér 9., Menyhárt tér 8., Böszörményi út 55-73., Ötvenhatosok tere 1-5., Cívis u. 10-12-14-16., Böszörményi út 75-97.
Libakert és környéke részközgyűlési körzethez tartozó lakóépületek:
Nyár u. 2-10., Füredi u. 26-30., Füredi u. 20-24., Űrhajósok tere 1-4., Viola u. 2., Dózsa György u. 19-23., Dózsa György u. 13-17., Dózsa György u. 7-9-11., Füredi u. 32-34., Egyetem sugárút 32., Füredi u. 8-14., Egyetem sugárút 25-27., Serház u. 2-10., Serház u. 12-20.
Garázsszövetkezeti tagok részközgyűlése:
II., III., IV., V. ütem (Jerikó u. és Cívis u. garázsok)
A Részközgyűlések megtartásának helye: DEBRECEN
A Részközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a Szövetkezet egyesülésének, szétválásának és megszűnésének elhatározása;
b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;
c) a küldöttek megválasztása, visszahívása;
d) a Küldöttgyűlés hatáskörének megállapítása, módosítása.
A Részközgyűlések kizárólagos hatáskörébe nem tartozó minden más kérdés a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.

V./2./1. Részközgyűlések megtartásának rendje
A Részközgyűlést évente legalább egyszer, valamint akkor kell összehívni, ha a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyet kell eldönteni. A jelen Alapszabályban meghatározott esetekben Részközgyűlés összehívása nélkül is tartható szavazás és hozható határozat (írásbeli határozathozatal). Kötelező a Részközgyűlés összehívása vagy az ülés nélküli döntéshozatali eljárás lefolytatása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. A Részközgyűlést – az Alapszabály vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Igazgatóság írásbeli meghívóval vagy hirdetménnyel hívja össze, legalább 15 (tizenöt) nappal a tervezett Részközgyűlést megelőzően. Hirdetményi kézbesítés esetén a meghívót a Szövetkezet összes lakóépületéhez tartozó lépcsőházban, a hirdetőtáblán ki kell függeszteni. A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a Szövetkezet nevét és székhelyét;
b) a Részközgyűlés napirendjét, időpontját és helyét, valamint a részközgyűlés megtartására történő utalást és a részközgyűlési körzet megjelölését;
c) a megismételt Részközgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást; valamint
d) mellékletként a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot.
A Részközgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent.
A határozatképtelen vagy az ilyen okból berekesztett Részközgyűlés esetén a
határozatképtelen közgyűlést követő 15 (tizenöt) napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a Részközgyűlés határozatképtelenség miatti berekesztése esetén az ezt követően fennmaradó – napirenddel újabb Részközgyűlést kell tartani (a továbbiakban: megismételt részközgyűlés). A megismételt Részközgyűlés az eredeti Részközgyűlés meghívójában az eredeti Részközgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen Részközgyűlés napjára is kitűzhető. Megismételt Részközgyűlés csak az eredeti Részközgyűlés napirendje szerint tartható és az a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Nem lehet megismételt Részközgyűlést tartani a Részközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben. A körzeti Részközgyűléseket azonos napirendi pontokkal kell megtartani és a Részközgyűlés határozatképességét a három körzeti Részközgyűlésen megjelent tagok száma alapján kell megállapítani.
A Részközgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelen lévő tagok több, mint felének szavazatával hozza. A Szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. A részközgyűlési körzetek szavazatait össze kell számítani, a határozatok csak valamennyi Részközgyűlés lebonyolítását követően hirdethetők ki. A szavazás eredményét az SZMSZ (VI/1. pontja) alapján kell megállapítani. A Részközgyűlésen tulajdoni egységenként egy szavazatot lehet figyelembe venni. Több tulajdonos esetén ellentétes szavazásnál a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező szavazatát kell figyelembe venni. Egyenlő tulajdoni hányad esetén annak a tulajdonostársnak a szavazatát kell figyelembe venni, aki benne lakik a lakásban és fizeti a szövetkezet részére a használati díjat. A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait, a képviseleti jogosultságot (meghatalmazást) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A
képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által
képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát.
A Részközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmazni kell:
a) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére
megválasztott tagok nevét;
b) mellékletként csatolt jelenléti íven a megjelent tagok számát és nevét, valamint a
meghatalmazottak nevét;
c) a határozatképesség megállapítását;
d) a meghívóban (hirdetményben) szereplő napirendi pontokat;
e) a tárgyalt ügyek, indítványok összefoglalását;
f) a tagok hozzászólásainak, javaslatainak rövid, lényeges tartalmát;
g) a Részközgyűlés által hozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a két, hitelesítésre megválasztott tag írja alá. A levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető személye megegyezhet. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról – a másolási díj megfizetése mellett – másolatot készíthet. Írásbeli szavazás a részközgyűlési körzetbe tartozó épületüket érintő felújítások, korszerűsítések tárgyában tartható, melyet az Igazgatóság rendel el. Ezekben az esetekben a szavazásra kizárólag az érintett épületek tulajdonosai jogosultak. Az írásbeli szavazólapot az Igazgatóság készíti el, melynek tartalmaznia kell:
a) a Szövetkezet nevét, székhelyét;
b) a szavazásra feltett kérdés egyértelmű, világos megjelölését és a feltett kérdésre adott válaszokat, illetve a leadható szavazatot, melynek tartalmazni kell az igent, a nemet és a tartózkodást;
c) a szavazásra, illetve a visszaküldésre megjelölt határidőt.
A szavazólapot a tagokhoz a Szövetkezet házmesterein vagy küldöttein keresztül kell kézbesíteni. A szavazólap átvételét külön átvételi íven, írásban igazoltatni kell a taggal. A szavazólapokat a tulajdonosok a Szövetkezet Igazgatósága által kijelölt személy(ek) útján juttatják vissza az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a szavazásra megadott határidőt követő legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül a szavazólapokat összesíti, és megállapítja a szavazás eredményét az SZMSZ VII. fejezetében foglaltak szerint. A Részközgyűlések által, valamint az írásbeli szavazáson meghozott határozatokat a tagokkal a Részközgyűlést, valamint az összesítést követő 30 (harminc) napon belül, kézbesítés vagy hirdetmény útján közölni kell.

V./3. Küldöttgyűlés
A Szövetkezet több mint 100 lakást foglal magában, erre tekintettel a Szövetkezetnél küldöttgyűlés működik, melyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyűlés a Részközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben döntést hozhat.
Ennek megfelelően a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen, de nem kizárólagosan:
a) az Alapszabály megállapítása, módosítása;
b) az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjainak, elnökének megválasztása, felmentése;
c) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
d) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés elfogadása;
e) döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetve a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;
f) döntés a lakásszövetkezeti érdekképviseletbe történő be- és kilépésről;
g) a tisztségviselők elleni kártérítési per indításának vagy büntető feljelentés
megtételének elhatározása;
h) döntés a szövetkezet épületei üzemelési felújítási, karbantartási (használati) díjának mértékéről;
i) a területi vagy országos érdekképviseleti szervekbe a küldöttek megválasztása;
j) jelölőbizottság megválasztása (tisztségviselők megválasztásához).

V./3./1. Küldöttgyűlések megtartásának rendje
A Küldöttgyűlés eljárására és működésére, valamint az írásbeli döntéshozatalra egyebekben a Részközgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a Küldöttgyűlés határozatképességéhez legalább a küldöttek kétharmadának jelenléte szükséges;
b) határozatképtelenség esetén megismételt Küldöttgyűlés nem tartható;
c) az Alapszabály módosításához a jelenlévő küldöttek legalább kétharmadának szavazata szükséges;
d) a tisztségviselők megválasztása a Küldöttgyűlésen, titkos szavazással történik;
e) a Küldöttgyűlés tagjai legalább tíz százalékának az ok és a cél megjelölése melletti kezdeményezése esetén kötelező a Küldöttgyűlést összehívni vagy írásbeli döntéshozatalt elrendelni.
A Küldöttgyűlésbe az egyes Részközgyűlések választás útján delegálnak küldötteket. A választás nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik, az így megválasztott küldöttek megbízatása az Alapszabályban vagy jogszabályban meghatározott megszűnési ok hiányában az előző küldöttgyűlés megbízatásának lejártát követő 5 (öt) év időtartamra szól.
A küldöttek száma az egyes részközgyűlési körzetek nagyságához igazodik akként, hogy minden 60 (hatvan) szövetkezeti tag után egy küldöttet kell választani. Küldötté kizárólag szövetkezeti tag választható meg. A jelölésre, jelöltállításra és a választás rendjére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ-ben kell meghatározni.
A küldött jogosult:
a) szavazati joggal részt venni a szövetkezet küldöttgyűlésein;
b) a küldöttgyűlés határozathozatalaiban részt venni, választói akaratát a nyílt vagy titkos szavazások során érvényesíteni és képviselni; és
c) arra, hogy a Szövetkezet alkalmazottaitól hivatali időben – a szakmai munka zavarása nélkül – felvilágosítást kérjen.
A küldött köteles:
a) meghívása esetén a Részközgyűlésen részt venni;
b) a Szövetkezet szervei előtt (Igazgatóság, Felügyelőbizottság, Küldöttgyűlés,
Részközgyűlés) képviselni választóit és azok érdekeit; valamint
c) ellenőrizni az általa képviselt szövetkezeti lakóépületben végzett felújítási és karbantartási munkák teljesítését és minőségét;
d) segíteni az Igazgatóság tagjait feladatuk végzésében.
A küldött megbízása megszűnik:
a) megbízásának lejártával;
b) a küldött halálával;
c) lemondással;
d) a szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnésével; valamint
e) a Részközgyűlés általi visszahívással.
A küldötti megbízatás megszűnésére egyebekben a szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

V./4. Igazgatóság
Az Igazgatóság a Szövetkezet végrehajtó szerve, amely a jogszabályoknak, az
Alapszabálynak, a Részközgyűlés és a Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a Szövetkezet egész tevékenységét, kialakítja és irányítja a Szövetkezet munkaszervezetét (SZMSZ), gyakorolja a hatáskörébe esetlegesen utalt munkáltatói jogokat, valamint dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik más szerv hatáskörébe. Az Igazgatóság a tevékenységéért a Küldöttgyűlésnek felel. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik különösen, de nem kizárólagosan:
a) a szövetkezeti lakóépületek állapotának rendszeres ellenőrzése, gondoskodás a karbantartásról, üzemeltetésről;
b) a Szövetkezet tulajdonában álló épületrészek használatának, hasznosításuk módjának megváltoztatása
c) a felújítási munkák előkészítése, megvalósítása;
d) döntés a szövetkezet épületei részére esetleges felújítási hitel felvételéről, annak összegéről, a tulajdonosok befizetési kötelezettségének
e) a szövetkezeti vagyon kezelése, megóvása;
f) eljárás a fizetési kötelezettségét nem teljesítő tagokkal szemben;
g) a Szövetkezet SZMSZ-ének és más belső, különösen a jogszabályok által előírt belső szabályzatának megalkotása;
h) a Részközgyűlések és Küldöttgyűlések összehívása és előkészítése;
i) a Küldöttgyűlés és Részközgyűlés elé terjeszti az elkészített éves költségvetés tervezetét és gondoskodik azok betartásáról;
j) döntés a hatósági és önkormányzati áremeléssel érintett szolgáltatások befizetésének mértékéről (víz, elektromos áram, gáz, szemétszállítás); valamint
k) az Lsztv. 24/B. § szerinti, rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása;
l) feladatai ellátásához külső szakértő igénybevételének lehetősége a Szövetkezet költségén.
Az Igazgatóság köteles munkájáról legalább háromhavonta a Felügyelőbizottság részére jelentést készíteni, valamint legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek és a Részközgyűléseknek a Szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint az Igazgatóság tevékenységéről, illetőleg a rezsicsökkentés eredményeként jelentkező megtakarítások összegéről költségnemenként a Szövetkezet tekintetében, valamint tagonként és nem tag tulajdonosonként.
Az Igazgatóság a tagnak a lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban felvetett kérdésekre - a kézhezvételtől számított 30 napon belül - írásban köteles választ adni. Ugyanez a szabály vonatkozik a tag kérelmére a költségtartozásra vonatkozó nyilatkozat kiadására is. Az Igazgatóság 7 (hét) tagból áll. Az Igazgatóság tagjait – rendkívüli választás kivételével – a Küldöttgyűlés titkos szavazással, öt évi időtartamra választja. A megbízás kezdő időpontja az előző Igazgatóság (igazgatósági tag) megbízatásának lejártát követő nap, és legfeljebb a következő Igazgatóság megbízásának napjáig tarthat abban az esetben is, amennyiben az igazgatósági tag választására rendkívüli választással került sor. Az Igazgatóság tagjává kizárólag szövetkezeti tag választható. A választás során először az Igazgatóság tagjait kell megválasztani, ennek eredménye kihirdetése után pedig a megválasztott tagok közül elnököt kell választani. Az Igazgatóság elnöke egyben a Szövetkezet elnöke is. A jelölés és a választás szabályait és lebonyolításának rendjét az SZMSZ tartalmazza.

Az Igazgatóság elnöke:
Kiss Sándor
4032 Debrecen, Cívis u. 16. V/44.
Az igazgatósági tagsági jogviszony:
kezdete: 2019.04.14.
vége: 2024.04.14.
- Az igazgatósági elnöki megbízatás:
kezdete: 2019.04.14.
vége: 2024.04.14.

Az Igazgatóság tagjai:
Bácsi Boglárka Tünde
4027 Debrecen, Serház u. 2. 2/5.,
Az igazgatósági tagsági jogviszony:
kezdete: 2019.04.14.
vége: 2024.04.14.

Brumán Józsefné sz. Fejes Csilla
4032 Debrecen, Füredi u. 34. 9/35.
Az igazgatósági tagsági jogviszony:
kezdete: 2019.04.14.
vége: 2024.04.14.

Fáberné Vics-Varga Éva
4032 Debrecen, Menyhárt József tér 9. 8/70.
Az igazgatósági tagsági jogviszony:
kezdete: 2019.04.14.
vége: 2024. 04.14.

Dr. Kovács Krisztina
4032 Debrecen, Böszörményi u. 81. 1/3.
Az igazgatósági tagsági jogviszony:
kezdete: 2019.04.14.
vége: 2024.04.14.

Dorogi Anna
4027 Debrecen, Serház u. 14. 2/1.
Az igazgatósági tagsági jogviszony:
kezdete: 2019.04.14
vége: 2024.04.14.

Rácz Andrea
4027 Debrecen, Füredi u. 10. 1/3.
Az igazgatósági tagsági jogviszony:
kezdete: 2019.04.14.
vége: 2024.04.14.

Az Igazgatóság határozatképes, ha azon a tagok legalább kétharmada jelen van, határozatait a jelen lévő tagok egyszerű többségével hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

V./5. Felügyelőbizottság
A Felügyelőbizottság a tagok érdekében a Szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzést végez, továbbá ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek képviseletét is. Ügyrendjét maga állapítja meg és azt a Szövetkezet belső szabályzatai között kell nyilvántartani.
A Felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:
a) a lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a lakásszövetkezet irataiba betekinthet;
b) lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet, az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg;
c) az Igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, más belső szabályzatának vagy a Részközgyűlés és a Küldöttgyűlés határozataiban foglaltaknak megfelelően járjon el;
d) indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a Részközgyűlés vagy a Küldöttgyűlés összehívását;
e) összehívja a Részközgyűlést vagy a Küldöttgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
f) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a Küldöttgyűlés részére a
Szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
g) véleményt nyilváníthat a Küldöttgyűlés és a Részközgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről; és
h) javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására
i) feladatai ellátásához külső szakértőt vehet igénybe a Szövetkezet költségén.
A Felügyelőbizottság legalább évente egyszer köteles beszámolni tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek és a Részközgyűlésnek.
A Felügyelőbizottság tagjait – rendkívüli választás kivételével – a Küldöttgyűlés titkos szavazással, öt évi időtartamra választja. A megbízás kezdő időpontja az előző Felügyelőbizottság (felügyelőbizottsági tag) megbízatásának lejártát követő nap, és legfeljebb a következő Felügyelőbizottság megbízásának napjáig tarthat abban az esetben is, amennyiben a felügyelőbizottsági tag választására rendkívüli választással került sor. A választás során először a Felügyelőbizottság tagjait kell megválasztani, ennek eredménye kihirdetése után pedig a megválasztott tagok közül elnököt kell választani. A jelölés és a választás szabályait és lebonyolításának rendjét az SZMSZ tartalmazza. A Felügyelőbizottság tagjával munkaviszonyt a Szövetkezet nem létesíthet. Az Igazgatóság, valamint a Részközgyűlés és a Küldöttgyűlés köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelőbizottság indítványait. Az indítványokat az Igazgatóság és a Részközgyűlés, illetve a Küldöttgyűlés a legközelebbi ülésén, de legfeljebb 30 napon belül, köteles megtárgyalni és azokról határozni.

A Felügyelőbizottság 3 (három) tagból áll.
A Felügyelőbizottság elnöke:
Török Károlyné
4032 Debrecen Füredi u. 34. 8/29.
A jogviszony kezdete: 2019.04.14.,
vége: 2024.04.14.

A Felügyelőbizottság tagjai:
Lukácsné Gönczi Magdolna Ilona
4032 Debrecen, Menyhárt tér 8. 6/49.
A jogviszony kezdete: 2019.04.14.,
vége: 2024.04.14.

Kasza Zsolt,
4027 Debrecen, Füredi u. 10. I/4.
A jogviszony kezdete: 2019.04.14.,
vége: 2024.04.14.
A Felügyelőbizottság elnöke – vagy az általa megbízott felügyelőbizottsági tag – a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésén mindhárom tag részt vesz, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

VI. FEJEZET
A Szövetkezet tisztségviselői

VI./1. Tisztségviselők
A Szövetkezet tisztségviselői:
a) az Igazgatóság tagjai és elnöke;
b) a Felügyelőbizottság tagjai és elnöke.
A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni a Szövetkezet ügyeiben, kötelezettségeik megszegésével a Szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a kárt okozó határozat vagy intézkedés ellen szavazott és tiltakozását írásban a Felügyelőbizottságnak bejelentette. A tisztségviselők tevékenységüket a Küldöttgyűlés által meghatározott tiszteletdíj ellenében végzik.

VI./2. Tisztségviselői kizáró okok
Nem lehet tisztségviselő, aki:
a) nem tagja a Szövetkezetnek;
b) büntetett előéletű;
c) valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozás eltiltása hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél;
d) lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett
jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget;
e) legalább középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik.
Azt a tényt, hogy a tisztségviselővel szemben a b) és c) pontban meghatározott kizáró ok nem áll fenn a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy, a tisztségviselő - megbízatásának időtartama alatt - a Küldöttgyűlés és/vagy az Igazgatóság írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul az Igazgatóság részére hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni.
A Küldöttgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt annak az Igazgatóság részére történő igazolására, hogy a tisztségviselővel szemben nem áll fenn a fentebb meghatározott kizáró ok. Ha a tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben ilyen ok nem állapítható meg, a Szövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő részére köteles megtéríteni.
Az Igazgatóság a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz, ezen személyes adatokat a tisztségviselő választásának időpontjáig vagy - a megbízatás elfogadása esetén - a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli. A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a Küldöttgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást – amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel – az Igazgatóság részére köteles bemutatni.

VI./3. Összeférhetetlenség
A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanazon ciklusban tisztségviselők. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.
Az Igazgatóság elnöke és tagja nem választható meg a Felügyelőbizottság tagjává.
Tisztségviselő csak olyan személy lehet, aki más lakásszövetkezetnél hasonló tisztséget nem tölt be, nem visel.

VI./4. A tisztségviselői megbízatás megszűnése
A tisztség megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tisztségviselő halálával;
c) a megválasztó szervhez benyújtott írásbeli lemondással, amely elnöki tisztség esetén az igazgatóságban vagy a felügyelő bizottságban való tagságot is megszünteti;
d) a küldöttgyűlés általi felmentéssel;
e) a szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnésével;
f) kizáró ok vagy összeférhetetlenség felmerülése esetén, ha azok megszüntetését a felmerüléstől számított 15 (tizenöt) napon belül az Igazgatóság részére írásban nem igazolja. A tisztségviselők felmentéséről a Küldöttgyűlés a megválasztás szabályai szerint titkos szavazással dönt. A Küldöttgyűlés a tisztségviselő felmentését azonnali hatállyal is elrendelheti amennyiben:
a) a tisztségviselő a Küldöttgyűlés ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye annak igazolása tekintetében,
hogy vele szemben büntetett előélet vagy foglalkozástól eltiltás miatti kizáró ok nem áll fenn; valamint
b) ha a kizáró ok fennállását a Küldöttgyűlés a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.
A megszűnt megbízatású tisztségviselő - az Igazgatóság vagy a Felügyelőbizottság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében - köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a Szövetkezet tevékenységének ellátásában. A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek a feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt megbízatású tisztségviselőnek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatni.

VII. FEJEZET
A Szövetkezet határozatainak bírósági felülvizsgálata

A Szövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság keresettel kérheti a bíróságtól a Szövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, az Alapszabályba vagy más belső szabályzatba ütközik. Ha a Küldöttgyűlés vagy a Részközgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tag vagy nem tag tulajdonos, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését. A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a Szövetkezet ellen benyújtani.
A bírósági eljárás megindításának szándékát a Felügyelőbizottságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés alapján a Felügyelőbizottság a bírósági eljárás elkerülése érdekében - a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb tíz napon belül - köteles a határozatot meghozó szerv részére a határozat megváltoztatására vagy fenntartására vonatkozó javaslatát megtenni és azt részletesen indokolni. A Felügyelőbizottság ezen intézkedéséről a bejelentés kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban tájékoztatja az érintett szövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost, az állandó (időleges) használati jog jogosultját. A határozatot meghozó szerv köteles a Felügyelőbizottság javaslatának kézhezvételétől számított legkésőbb harminc napon belül a javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról dönteni és arról az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost, az állandó (időleges) használati jog jogosultját, valamint a Felügyelőbizottságot haladéktalanul írásban értesíteni. A keresetindítás hatvan napos határideje a Felügyelőbizottsághoz intézett írásbeli bejelentés kézhezvételétől az azt meghozó szerv döntésének közléséig, illetve ezen határidő eredménytelen elteltéig nyugszik, illetőleg amennyiben nyugvást követően a keresetindítási határidőből tíz napnál kevesebb van hátra, e határidő további tíz nappal meghosszabbodik.

VIII. FEJEZET
A Szövetkezet gazdálkodása

VIII./1. Alapvető gazdálkodási előírások
A Szövetkezet tevékenységének gazdálkodási, pénzügyi forrását a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a Szövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják. A szövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok fenntartási, üzemeltetési kötelezettségeit épületenként és lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani, az összeg megállapítása a lakás, helyiség vagy garázs alapterülete figyelembevételével történik. A Szövetkezet saját vagyonával felel a Szövetkezet tartozásaiért, azonban ha a szövetkezeti vagyon a tartozások fedezésére nem elegendő, a Küldöttgyűlés a tagokat és nem tag tulajdonosokat – a nem fedezett tartozások erejéig – pótbefizetésre kötelezheti. A Szövetkezet vállalkozási tevékenységéből eredő tartozások fedezésére a nem tag tulajdonosok pótbefizetésre nem kötelezhetők.

VIII./2. A hátralékos befizetések behajtásának rendje
A Szövetkezet által előírt befizetési kötelezettségét elmulasztó tag és nem tag tulajdonossal szemben a hátralékos összeg behajtásának megkísérlése az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Az Igazgatóság a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos részére az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel az Igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be. A hátralékos tartozás behajtási kísérletének eredménytelensége esetén az Igazgatóság jogosult arra, hogy a hátralékos tag és nem tag tulajdonos szövetkezeti lakástulajdonának jelzálogjoggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául, feltéve, hogy:
a) a fenntartási költség befizetésével az adós legalább három hónapnak megfelelő hátralékba került; és
b) a hátralékot az Igazgatóság szabályszerű felszólítása ellenére, annak
kézhezvételétől számított harminc napon belül sem egyenlített ki.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése háromhavi hátralékonként megismételhető. Az Igazgatóság jelzálogjog bejegyzéséről szóló határozatát a Szövetkezet állandó jogi képviseletére megbízással rendelkező ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az Igazgatóság határozatát a hátralékos tag, nem tag tulajdonos részére – jogorvoslati kioktatás feltüntetésével együtt – igazolható módon kézbesíteni kell.A jelzálogjog törléséről az Igazgatóság köteles haladéktalanul, de legkésőbb a kiegyenlítést követő nyolc napon belül határozni, amennyiben a hátralék, illetve a jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatosan felmerült költségek teljes mértékben megtérítésre kerültek. Az Igazgatóság jelzálogjog-törlési engedélyét a Szövetkezet állandó jogi képviseletére megbízással rendelkező ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A hátralékos tag és nem tag tulajdonos köteles tűrni, hogy a Szövetkezet a jelzálogjogát érvényesítse, és abból a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett közvetlen kielégítést keressen. Az Igazgatóság egyebekben jogosult a hátralék behajtása iránt intézkedni a jogszerű, törvényes eljárások folyamatba tétele mellett, ezekben az eljárásokban a Szövetkezetet a Szövetkezet állandó jogi képviseletére megbízással rendelkező ügyvéd képviseli.

IX. FEJEZET
A Szövetkezet képviselete, cégjegyzés

A Szövetkezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője, képviselője és cégjegyzésre jogosult tisztségviselője az Igazgatóság elnöke, aki egyben a Szövetkezet elnöke is.
A cégjegyzés akként történik, hogy a Szövetkezet kézzel, géppel írt, előnyomott, nyomtatott vagy bélyegző-lenyomatos cégneve alá az Igazgatóság elnöke – az aláírási címpéldánynak, vagy az aláírás-mintának megfelelően – önállóan írja alá a nevét. A mindennapi ügymenettel és a banki aláírásokkal kapcsolatos eljárást az SZMSZ tartalmazza. A Szövetkezet elnöke egyes feladatait belső szabályzatban vagy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján, eseti jelleggel átruházhatja.

X. FEJEZET
A Szövetkezet megszűnése


A Szövetkezet megszűnik, ha:
a) a Szövetkezet összes tagjának részvételével megtartott Részközgyűlések
egyhangúlag elhatározzák a jogutód nélkül megszűnést;
b) szervezeti átalakulást hajt végre (ide nem értve a kiválást);
c) a Cégbíróság a Szövetkezetet megszűntnek nyilvánítja;
d) bíróság a Szövetkezetet felszámolási eljárás során megszünteti.
A Szövetkezet valamennyi esetben a cégjegyzékből való törlés napján szűnik meg. Amennyiben a Szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére az a) vagy c) pontban foglalt okból kerül sor, végelszámolásnak vagy felszámolásnak van helye a vonatkozó jogszabály szerinti eljárásnak megfelelően. Ha a jogutód nélküli megszűnésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a végelszámoló személyéről nem születik döntés, a végelszámolót a Cégbíróság rendeli ki. Amennyiben a Szövetkezettel szemben fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás indul,a felszámolási eljárás megindításának elrendelését követően új szövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető. A Szövetkezet megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően fennmaradó szövetkezeti vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül,érdekeltségük arányában.

XI. FEJEZET
Érdekképviselet

A Szövetkezet a lakásszövetkezetek Hajdú-Bihar megyei és az országos szervezeteinek (LOSZ) tagja.
A Szövetkezetet az érdekképviseleti szervekben a Szövetkezet elnöke képviseli.

XII. FEJEZET
Szervezeti átalakulások

A Szövetkezet szervezeti átalakulására az Lsztv. VIII. fejezetének (48-52. §) rendelkezései
irányadóak.

XIII. FEJEZET
Vegyes és záró rendelkezések

A Küldöttgyűlés a Szövetkezet Házirendjét az Alapszabály mellékleteként, azzal egyidejűleg elfogadta, mellékletként az Alapszabályhoz csatolja. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Lsztv., a Ptk. és az egyéb vonatkozó jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Debrecen, 2019. április 10.

Kiss Sándor
Igazgatóság elnöke


ÜGYVÉDI ZÁRADÉK
Alulírott Dr. Magyar Attila ügyvéd (székhely: 4024 Debrecen, Iparkamara utca 4. I/12., KASZ: 36064832) a jelen ellenjegyzéssel igazolom, hogy a ”Tavasz” Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet jelen Alapszabálya megfelel a 2019. április 10. napján elfogadott módosításokkal  egységes szerkezetbe foglalt, hatályos tartalmának. Az Alapszabály módosítására az V/4. és V/5. pontokban az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak és megbízatásuk idejének változása miatt került sor.

Debrecen, 2019. április 10.

Dr. Magyar Attila
ügyvéd
KASZ: 36064832


1. sz. melléklet
HÁZIREND


1. A házirend célja és hatálya
A házirend célja:
a) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatának biztosítása; és
b) a szövetkezeti tulajdon védelme, az épületek állagmegóvása, a tagok és nem tag tulajdonosok egymás közötti kölcsönös megbecsülésének, nyugalmuk és pihenésük biztosítása, a szövetkezeti házak tisztaságának védelme, a békés együttélés követelményeinek betartása. A házirend hatálya kiterjed a tag és nem tag tulajdonosokra, valamint mindazokra, akik bérlők,
albérlők, időleges vagy állandó használatra más jogcímen jogosultak, illetve állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak a szövetkezet fenntartásában lévő épületekben.

2. A személyi tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használata
Tilos:
a) a lakásban olyan tevékenységet folytatni, amely a szomszéd lakásban tartózkodó nyugalmát szükségtelenül zavarhatja;
b) a lakásban olyan tevékenységet folytatni, amely a lépcsőházat, a közös használatú helyiségeket, az erkélyeket, balkonokat, loggiákat szennyezi, vagy az jelentős bűzzel jár;
c) az erkélyen, loggián a madarak etetése; és
d) a balkonra, loggiára, erkélyre olyan vizes ruhaneműt, ágyneműt, egyéb textíliát vagy más anyagot kiteríteni, elhelyezni, amelyről a víz a közterületre, vagy az alatta lévő erkélyre, balkonra, loggiára lecsoroghat;
A lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek karbantartása, felújítása a tulajdonos kötelezettsége. Ezen kötelezettség kiterjed a lakásban található lakásberendezési tárgyakra is, úgymint radiátorok, villany-, víz- és gázvezetékek, továbbá az azokhoz tartozó csövek, csapok és egyéb szerelvényekre is. A lakásban található, az Alapszabály II. fejezet szerinti szövetkezeti tulajdonú vezetékek karbantartása, felújítása és javítása a Szövetkezet feladata. A lakáson belüli építési, nagyobb szerelési munkák vagy zajjal járó más tevékenység végzését a munka megkezdése előtt legalább 15 (tizenöt) nappal az Igazgatóságnak írásban be kell jelenteni
és a lépcsőház hirdetőtáblájára ki kell függeszteni. A bejelentésnek, illetve a hirdetménynek tartalmazni kell a munkavégzés várható időtartamát is. A bejelentés nem pótolja a munka és szerelés végzéséhez szükséges hatósági engedélyeket, azt a tulajdonos köteles beszerezni.
Az építési, szerelési, felújítási munkákat hétköznap reggel 7 óra és este 19 óra között, szombaton reggel 8 óra és déli 12 óra között lehet végezni, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig ilyen munkálatok egyáltalán nem végezhetők. Az építéssel, szereléssel járó törmeléket tilos a Szövetkezet, illetve az AKSD által kihelyezett szeméttárolókban elhelyezni, annak elszállításáról a lakás vagy a helyiség tulajdonosa köteles gondoskodni. Az építéssel, szereléssel járó szennyeződést a tulajdonos köteles minden nap a munkavégzés befejezése után haladéktalanul a lépcsőházban és más közös tulajdonú helyiségben feltakarítani.

3. A szövetkezet tulajdon használata, védelme
A lépcsőházban, folyóson, szárítóhelyiségben, pincelejáratoknál és a pincefolyosókon személyi használatú tárgyat tárolni tilos, azokat eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem lehet.
A tulajdonosok a pincerekeszeket csak rendeltetésszerűen használhatják, kötelesek azokat tisztán tartani. Tilos a pincerekeszekben éghető, gyúlékony anyagokat tárolni. A pincékben tárolt és megromlott élelmiszereket a tulajdonosok kötelesek haladéktalanul eltávolítani, és a romlott élelmiszerek által okozott szennyeződéseket feltakarítani. A tulajdonosok a pincerészeket csak az őket megillető részben használhatják. Tilos a szomszédok pincerészét – hozzájárulásuk nélkül – bármilyen időtartamra elfoglalni.
A közös használatú helyiségekben a tűzrendészeti előírásokat be kell tartani.
Tilos a lépcsőházban és más közös használatú helyiségekben dohányozni és nyílt lángot használni, valamint tilos a közös és magántulajdonú helyiségekben, illetve a lakásokban tűzveszélyes anyagot tárolni.
A szövetkezeti ház külső és belső falfelületén hirdetés, plakát elhelyezése tilos.
Cégtáblát a házban lakó tulajdonos vagy használó az Igazgatóság engedélyével szerelhet fel.
Kerékpárt, motorkerékpárt stb. az épület, a lépcsőház, a pincefolyósok, a tárolók falához támasztani tilos.
A lépcsőházi hirdetőtáblára csak közösségi célt szolgáló hirdetmény helyezhető ki, magánjellegű hirdetést csak az Igazgatóság engedélyével lehet elhelyezni, az engedély nélkül elhelyezett hirdetést az Igazgatóság eltávolíttatja.
Az épületek tetejére csak indokolt esetben, az Igazgatóság engedélyével lehet felmenni, és ott csak az Igazgatóság által meghatározott munkákat lehet elvégezni.
A tulajdonos köteles a szövetkezeti tulajdonban okozott kárt megtéríteni, a tulajdonos családtagjai,megbízottai, segítői és bérlői által okozott kár is a tulajdonost terheli.
Az ablakokból, erkélyről, loggiáról, balkonról leejtett tárgyak által okozott kárt a károsultnak a tulajdonos a Ptk. szabálya szerint közvetlenül köteles megtéríteni.
Tilos a szövetkezet közérdekű hirdetményeinek eltávolítása.

4. Tisztaság, higiénia
Közterületre néző ablakban, erkélykorlátra ágyneműt, ruhaneműt teregetni tilos.
Szőnyeg, matrac stb. porolása, tisztítása az erre a célra elhelyezett porolókon végezhető el a házirend 2. pontja szerinti időpontokban.
A lépcsőházban a szeméttárolóban elhullajtott szemetet az elhullajtó köteles összeseperni és a tárolókba önteni.
Tilos a szemétledobóba olyan anyag, tárgy ledobása, amely dugulást okozhat. A műanyagflakonokat, üvegeket, nagyobb mennyiségű papírszemetet lehetőség szerint az utcán elhelyezett szelektív tárolókba helyezzék el a tulajdonosok és a bérlők. A lakásban, a lakáshoz tartozó mellékhelyiségekben vagy a közös tulajdonú és használatú helyiségekben háziállatot (pl. nyulat, galambot, baromfit) tartani tilos. Kutyát a házirend hatályba lépését követően – legfeljebb két egyedet – csak a közvetlen fal-, alsó- és felső szomszédok írásbeli hozzájárulásával lehet tartani. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra a kutyákra, amelyek a tulajdonosnak a házirend hatálybalépésekor már a tulajdonában voltak és azt a lakásában tartotta. Az előzőekben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a vakvezető és terápiás kutyákra.
A tulajdonos és a bérlő a rágcsálók, rovarok megjelenését észlelés után köteles az Igazgatóságnak bejelenteni. A saját lakásában vagy az általa használt nem lakás céljára szolgáló helyiségekben köteles a rovarok, rágcsálók irtását saját költségén elvégeztetni. A tulajdonosok a Szövetkezet vagy a szomszédok által végeztetett rovar és rágcsálóirtás esetén köteles a lakásban vagy az általa használt helyiségben, garázsban az irtást végző személyt beengedni. Az irtás elvégzéséről, illetve annak időpontjáról a tulajdonost legalább 3 nappal előbb írásban értesíteni kell.
Tilos kutyát a liftben más utas jelenlétében szállítani. A kutya a liftben, illetve a lépcsőházban csak szájkosárral utazhat, illetve közlekedhet. A kutya által a közös tulajdonú helyiségekben okozott szennyeződést a gazdája köteles feltakarítani.
Tilos a falak és a lift összefirkálása, festékszóróval való megrongálása.

5. A békés, közösségi együttélés, biztonság alapvető szabályai
A tulajdonosok és a bérlők kötelesek a békés együttélés társadalmilag elfogadott szabályait betartani, a bérlő, albérlő, használó stb. károkozásáért a tulajdonos felel. Tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a többi tulajdonostárs és bérlő nyugalmát, pihenését szükségtelenül zavarja.
Közterületre néző ablakokban, erkélyeken a virágok és egyéb dísztárgyak csak biztonságosan rögzítetten helyezhetők el. A virágokat úgy lehet öntözni, hogy lehetőség szerint vízcsorgás ne keletkezzen.
A tulajdonosok és családtagjaik, valamint a bérlők kötelesek a lépcsőház és a pincefolyosó ajtaját állandóan zárva tartani. Tilos a lépcsőházajtón keresztül szellőztetni, arra kizárólag a lépcsőház és a pincék ablakai szolgálnak, A tulajdonostól és a bérlőktől fokozottan elvárható a szövetkezeti tulajdon védelme, az általuk tapasztalt rongálásokat az Igazgatóságnak kötelesek bejelenteni. A tulajdonosok és a bérlők lehetőségeikhez mérten kötelesek védeni, óvni és ápolni a szövetkezeti házakat körülvevő parkokat és zöldterületet.

6. A házirend betartásának elmulasztása
Az Igazgatóság a házirend szabályainak megszegőivel szemben szükség esetén szabálysértési eljárást kezdeményez Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál.


Kelt: Debrecen, 2019. április 10. napján


Kiss Sándor
Igazgatóság elnöke